2011. január 31., hétfő

Kaptam néhány virágcserepet...

...és úgy gondoltam, kicsit feldobom őket, ne legyenek olyan egyhangúak.
Egyenlőre ezt a téli-de tavaszváró díszítést kapták.


Ilyen volt:
  Ilyen lett:



 Ilyen volt:
  Ilyen lett:



 Ilyen volt:
   Ilyen lett:


Most így néz ki a konyhaablakunk, fűszernövényekkel és egy kis téli kilátással.




És végül, ezeket a gyönyörű tulipánokat a tegnap kaptam. Én már érzem a tavasz illatát....


2011. január 24., hétfő

Ünnepnapok-otthon

Kicsit megkésve, de íme néhány kép, hogyan is teltek az ünnepek nálunk. Két és fél hétig voltunk otthon, de olyan gyorsan elrepült, hogy észre sem vettük. Ehhez az is hozzájárult, hogy a bő két hétből egyet ágyban töltöttem, de ennek ellenére az ünnepnapokat sikerült közösen eltölteni.


Egy közös karácsonyi csoportkép, amiről sajnos hiányzik édesanyám, mivel ő is betegeskedett az ünnepek alatt, így hozzánk ő nem jött el. De nem baj, jövőre bepótoljuk!


    Ajándékbontás





Csak csajok és egy kakukktojás

 A kakukktojás nem a baba, hanem a legkisebb szereplő a képen, aki egy fiúcska, a legkisebb gyermek a családban. A baba a legkisebb leánykát hivatott helyettesíteni, aki nem volt hajlandó pózolni a képhez és az újonnan kapott babáját ültette oda maga helyett





Csak így sikerült egy fotón megörökíteni őket :)
Hiába, akin
ek dolga van, annak dolga van...

                                          

         Két férfi, akik igazán jól megértik egymást...





    A csajok az új kisasztalnál játszanak




   A Nagyiéknál is járt az Angyal...




      Afterparty, újra nálunk, az újév első napjaiban




Akcióban 



 A két ünnep között egy kis lazítás...gondolom látszik, hogy ki lazít...




   És akkor vissza a szilveszterhez. Szűk körben telt, de annál jobban.





Látszik a szememen, hogy még fél lábbal a betegségben, de a másikkal már a borban...




     Na itt mit csinálok?!




    A rémült és a vigyorgós




 És végül, ez a kedvenc képem



    Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

2010. december 1., szerda

Konyha

Akkor jöjjön a konyha, ahogy megígértem.

A konyha tulajdonképpen nem a mi érdemünk, hiszen ezt így kaptuk készen a lakással, csupán néhány apróságnak van köze hozzánk.
A mosogatógép a miénk, és az asztalt is most szereztük, aminek nagyon örülök, ugyanis itt egy kicsi asztal volt, és ha vendégeket fogadtunk akkor kölcsön asztalra terítettünk a nappaliba. Ez most kihúzható, legalább tízen elférünk mellette kényelmesen a nappaliban kihúzva, ugyanakkor mindennapra befér a konyhába is.



A falon a kép egy üzletben megtettszett és akart jönni, legalább megtöri a nagy fehérséget a falon. A ferrari jelet drága unokatestvéremtől kapta a drága párom, ezúton is köszönet érte.



Ezen kívül a kiegészítők is a mi nevünkhöz fűződnek. Pld.a függönyt sk.varrtam, illetve a párnákra is az új huzatot. Azt tudni kell, hogy bár nem éhezünk, de most az elején, míg még nem keresünk, nagyon meg kell nézzük, hogy mire költünk. Persze amit muszály azt megvettük, de pld. a párnákon sokat gondolkoztam, hiszen egyszerűbb lett volna venni négy párnát, de ahhoz képest, hogy egy kis semmiség, eléggé drága. Ami olcsóbb volt, az nem szép, ami gyönyörű az nyilván borsos. Szóval arra jutottam, hogy van nekem varrógépem és nagyon szép anyagokat kaptam, uh.belevágtam és átöltöztettem a régieket. Amíg nincsenek új székeink, addig ez is tökéletesen megfelel rá.

                                                      Ilyen volt...


                                                   ...és ilyen lett:




Bár tudom, hogy nem nagy dolog, de büszke vagyok rá, hogy a lakásban az összes függöny az én kezem munkája.


2010. november 30., kedd

Közkívánatra...

...még néhány kép a lakásunkról.

Ez a bejáratunk. A kopogtatóról bővebben és közelebbről ITT olvashattok.


További karácsonyi lakásdekorációk  pedig ITT találhatóak.


A lakás kétszintes, a földszinten van a nappali, amiről a múltkori bejegyzésemben mutattam képeket, a konyha illetve egy kicsi mellékhelyiség (WC).
Ez a feljárat vagy lépcsőház az emeletre, arról bővebben majd később.
                                                                    
                                                                      Kép fentről....


                                                                   .....illetve lentről.



                                                   A lépcsővel szemben van a konyhánk...

                                    
                                                  ....de erről majd legközelebb mutatok képeket:)

2010. november 22., hétfő

2010. november 11., csütörtök

Új fészek

Végre megvan. És már be kb.3 hete be is költöztünk. Még varrom a függönyöket és még hiányzik néhány apróság, de lassan mindennek meg lesz a helye. Remélem.
Nagy szerencsénk volt, hogy megkaptuk ezt a házrészt. A környék nagyon szép, csendes, a szomszédok kedvesek, segítőkészek, uh.panaszra nem lehet okunk. A ház bal felében a tulajdonosok laknak, mint kiderült, az asszony is Romániából származik :).


Ez a nappalink. A többi részről is jönnek majd a képek, de egyenlőre ez van majdnem kész.


2010. szeptember 10., péntek

Lakaskeresesben vagyunk....

....mar kb.3 hete. Az igazat megvallva, nem is gondoltuk volna, hogy ilyen nehezen kapunk majd lakast. Eleg erdekesek ezek a nemetek, persze öket is meg lehet erteni, hogy nem szeretnek akarkinek kiadni a lakasukat, mindenesetre ehhez nem voltunk hozzaszokva, nalunk Erdelyben ez teljesen maskeppen müködött. Itt ha valaki kiadja a lakasat, az kikerdezi a berlö-jelöltet A-tol Z-ig, mit csinal, hol lakik, mivel foglalkozik, hol dolgozik, söt meg olyat is hallottam konkretan a nagynenemek (ahol most atmenetileg tanyazunk) szomszedja meselte, hogy mikor ö kiberelte a lakasat, akkor a tulaj meg a munkahelyen is erdeklödött utana, valoban ott dolgozik e es jo munkaerö e. Szoval vannak erdekes dolgok ezen a teren (is).
Mar jopar lakast megneztünk, elmenyekben mar nagyon gazdagok vagyunk. Voltak lakasok, amelyeket mi mondtunk vissza, mert nem felelt meg szamunkra, de voltak olyanok is, amelyet rögtön kivettünk volna, de sajnos nem mi kaptuk meg. Ez altalaban ugy folyik, hogy a tulaj megmutatja a lakast a jelentkezöknek, kikerdezi az adatait meg mindent, amire kivancsi, es majd ö dönt, kinek is adna ki szivesen a hazat. Ez persze erthetö is, egyreszt ha az ember belegondol a tulaj helyzetebe , akkor maga is megvalogatna a lakoit, masreszt itt a törveny inkabb a lako jogait vedi, azaz pld.ha a berlö szocialis segelyböl el, vagy ha a tulajnak nincs konkret oka, ami miatt kitehetne a lakot, akkor annak ellenere, hogy honapok ota nem kapja meg a bert, nem tudja kitenni a sajat lakasabol a lakokat.....hihetetlen, de igy van. Szoval ez az, ami miatt eleg nehezen talalunk lakast magunknak, hiszen hiaba mondjuk, hogy van penzünk, es elöre kifizetjük akar egy fel evre is a bert, hogy legyen a tulajnak is biztositeka, mikor meghalljak, hogy meg nem dolgozunk, hanem iskolaba jarunk, akkkor a legtöbben megköszönik az erdeklödest, elkerik e telefonszamot, azzal, hogy majd ök jelentkeznek....persze sose hivnak vissza. Nade nem adjuk fel, bar az idö rohamosan telik, jövö heten mar be kell jelentkezni az iskolaba, es addig meg sok a teendö, de remeljük, hogy mostmar hamarosan kialakulnak a dolgok....